A helyzet földszintes, de melós
2011.09.27. 10:57
Őszi hétvége volt, mégis lakásban terveztük tölteni a mi kis „bulinkat”. A játékhoz-szórakozáshoz vinni kellett egy játszóruhát is, ami részemről egy munkás becsatolósban merült ki. Az összejövetelünk neve lehetett volna ki nevet a végén, de ez esetben találóbb és pontos megnevezés a lakásfelújítás. Mielőtt elkezdtük volna az érdemi munkát az alsó helységben, a konyhában biztosítani kellett a folyamatos áramellátást, hisz a sörök a lenti hűtőszekrényben elképzelhetetlen, hogy ne kapjanak elég hideget, hogy optimálisan hűtsék a dolgozók nyelőcsövét.
Szerencsére kollegáim gondoltak a porálarcra. A vágás a vésés, és a sitt lapátolás a porban, és parketta felszedése közben többször halottam, hogy ez szemét alja munka. Tanult kollegám egy idő után fejemben már megfogalmazódott gondolatot szavakba öntötte, a maszkban nem jó büfögni. Pedig italaink szénsavasak voltak, úgyhogy vagy a maszkban összegyűlt pálinka sör kóla keveréket választhattam, vagy a töménytelem finom fehér port, ami recseg-ropog a fogak között. Az ital egyveleg szippantása mellett döntöttem. Persze nem alacsonyított vagy frusztrált, keserített el a munka hisz a jó társaság adott volt. Nem utolsó hogy bemutattak a gyémántkorongos flexnek, a vésőkalapácsnak, bár nem tudom milyen benyomást tettem rájuk, felismernek-e ha legközelebb lesz szerencsém velük találkozni. Egy idő után, amikor már kellően úgy gondoltam, hogy haladunk, de nem feltétlen tetszett a tevékenység, hisz előtte én gazokat húzogattam ki a kerítés mellől a szabad friss levegőn. Ekkor közölte leendő apósom, hogy ezt a munkát nem csinálná, ha nem a sajátja lenne (lakás). Ekkor gondoltam, úgy hogy ünnepélyesen elköszönök az egybegyűltektől, de kezdtem megkedvelni őket, nem mellesleg a hűtőben még volt pár sör, így rövid mérlegelés után maradtam.
Jó döntésnek bizonyult, mert később az ebéddel egyetemben, illetve közvetlen előtte kaptam egy kupicát, mindkettő ízeit kiélveztem. Apró kis fogalombeli magyarázatra szorul ez az ebéd, szóval a fejedelmi étek tényleg ebédre készült, de mi négy óra tájban jutottunk a lakomához. Kellemesen elfáradtam nap végére, úgy érzem lesz még ilyen.
6yuf4
(1)palinka(1)(1)000.jpg)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://irodeak.blog.hu/api/trackback/id/tr23259757
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
